MENSÁJEN HUSI PR BA LORON MEMÓRIA, 7 DEZEMBRU

by Mídia PR Posted on

“Jerasaun ohinloron tenke hatene harii ponte di’ak atu liga pasadu ho futuru. Ligasaun-metin ne’e mak kaer metin ita, nu’udar Povu no Nasaun, ho identidade rasik. Identidade ida ne’ebé mundu rekoñese nu’udar úniku, katak ita la hanesan ho Povu no Nasaun sira seluk”.

 

DISKURSU PREZIDENTE REPÚBLIKA LEE HUSI XEFE KAZA SIVÍL FRANCISCO MARIA DE VASCONSELOS
———————————

MENSÁJEN HUSI PREZIDENTE REPÚBLIKA FRANCISCO GUTERRES LÚ OLO BA POVU DOBEN TIMOR-LESTE KONA-BA LORON MEMÓRIA, 7 DEZEMBRU
Ponte Cais, Dili, 7 Dezembru 2018

Maun-bin-alin sira, iha Timor-Leste no iha tasi balun
Ho domin no laran haksolok ba Povu tomak mak ha’u hato’o mensájen ida ne’e, nu’udar Prezidente Repúblika.
Ha’u husu ba ida-idak no ba hothotu atu hanoin klean ba loron 7 Dezembru, ne’ ebé konsagra ona iha ita-nia Lei, nu’udar Loron Memória.

Lia fuan Memória iha relasaun ho ita-nia kakutak. Ita-nia kakutak iha kbiit atu rai-metin hanoin, hahalok no akontesimentu ne’ebé de’it, iha tempu badak no naruk. Nu’udar ema, ita ida-idak iha kbiit naturál atu hanoin ba kotuk no haree ba oin, ho matenek, ba ita-nia futuru. Ita bele hanoin-hetan, iha ne’ebé de’ it, iha momentu ne’ebé de’it. Hanoin-hetan sira ne’e hotu, halo parte ita ida-idak ninia memória. Jerasaun ohinloron mak bele hatutan memória pasadu nian ba jerasaun abanbairua nian. Ida ne’e signifika katak jerasaun ohinloron mak sai ponte entre jerasaun horiuluk no jerasaun abanbairua.

Jerasaun ohinloron tenke hatene harii ponte di’ak atu liga pasadu ho futuru. Ligasaun-metin ne’e mak kaer metin ita, nu’udar Povu no Nasaun, ho identidade rasik. Identidade ida ne’ebé mundu rekoñese nu’udar úniku, katak ita la hanesan ho Povu no Nasaun sira seluk.

Ponte ba futuru Timor-Leste nian hametin ho ita-nia hahalok ohinloron, ita-nia ezemplu kona-ba valores no prinsípius, nu’udar líder ka responsável ba família ida-idak, organizasaun komunitária, konfisaun relijioza no partidu polítiku sira. Estadu tomak tenke tane ponte entre pasadu no futuru!

Nune’e importante tebtebes hamoris nafatin iha ita-nia memória kona-ba ita-nia erói sira husi luta libertasaun nasional. Rihun ba rihun fó sira-nia an tomak to’o mate. Sira sakrifika sira-nia moris-di’ak no sakrifika sira-nia família, hodi luta atu hetan Povu tomak nia mehi no hakarak.

Prinsípiu fó-an tomak ba bem-komun, ba hothotu, mak halo ita hothotu moris ho dignidade ohinloron, iha rai kiik no espesiál ida ne’e.

Estadu Timor-Leste iha devér haburas nafatin ita ida-idak nia memória no memória koletiva, liuhusi atividade oioin.
Estadu Timor-Leste tenke fó onra nafatin ba erói sira liuhusi komemorasaun data istórika sira, harii monumentu ka sinál ruma ne’ebé fó-hanoin beibeik ba ida-idak no ba ita hothotu kona-ba ita-nia istória brane.

Ha’u hatete fila fali. Memória koletiva ne’e mak sei hametin ita, nu’udar Povu no Nasaun.
Nune’e ha’u hakarak saúda ita-nia instituisaun Centro Nasional CHEGA! no ekipa tomak tanba hamosu inisiativa oioin ona atu hametin memória koletiva.

Ponte Kais Dili tama iha mapeamentu Centro Nasional CHEGA!, nu’udar fatin istóriku. Iha ne’e mak ita-nia ema murak barak fakar raan no ka isin soe tomak iha tasi-laran. Família rihun ba rihun sei halerik hela ba maluk sira ne’ebé seidauk hetan, atu hakoi tuir ita-nia lisan baibain.
Lista mártires nian rohan-laek iha fatin ida ne’e. Husi loron 7 to ‘o loron 10 Dezembru 1975, timoroan barak tebtebes, ho rasa no etnia oioin, mak hetan tiru no mate. Tanba naran barak tebtebes, ha’u temi de’ it mártir balu nia naran: Muki Bonaparte, Isabel Barreto Lobato no ita-nia poeta Francisco Borja da Costa.

Ha’u hakarak fó omenajén mós ba ita-nia belun australianu, Roger East, ne’ebé mai Timor-Leste hala’o servisu ba ita, nu’udar jornalista no hetan mate iha ponte kais, hamutuk ho timoroan sira.

Ha’u fiar katak ita sei:
– hakerek istória mártir sira-nian no hatama iha kurríkulu
eskola sira-nian ba jerasaun foun.
– Harii duni monumentu-memória ida iha ne’e
Ita sei organiza-an hodi hadi’a no tau matan babeibeik ba fatin lulik ida ne’e ho servisu voluntáriu; nu’udar devér ita hotu nian, la’ós Estadu nian de’it.

Povu doben Timor-Leste
Loron 7 Dezembru 1975, loron hahú ho terus, súsar no mate ba Povu Timor-Leste to’o tinan rua nulu resin haat. Maibé hahú mós husi loron ne’e duni, maka Povu Timor-Leste hatudu nia brane no matenek halo funu hasoru invazór sira to’o manán funu no manán nia Liberdade no Independénsia Nasional!

Ha’ u fiar katak, liuhusi esforsu koletivu, ita sei husik memória koletiva di’ak ida, istória brane husi ita-nia eróis hothotu, atu jerasaun foun bele brane tuir sira no sente orgullu nasionál ida ne’ebé hametin ita babeibeik, nu’udar Povu no Nasaun.

Onra no Glória ba ita-nia asu’uain sira.
Viva Timor-Leste!

Obrigadu!